„A vasúti közlekedés társadalmi, gazdasági helyének és szerepének elemzése, a fejlesztés fő irányainak behatárolása” című tanulmányt mutatták be tegnap a Budapesti Műszaki Egyetemen, a Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Karának kutatói. A tanulmány szerzői 16 pontban összegezték megállapításaikat és javaslataikat. A dokumentum ajánlásokat tesz mind a pályahálózat, mind a gördülő állomány fejlesztésére, karbantartására és beruházásaira, éppúgy, mint a menetrend kialakítására. Több megállapítás foglalkozik az átterelő hatást kiváltó szabályozási mechanizmusok lehetséges hozadékával.

A MÁV Zrt. felkérésére készült kutatási jelentés átfogó képet ad a hazai vasút nemzetközi viszonylathoz mért helyzetéről, a továbbfejlesztés lehetséges irányairól és kívánatos peremfeltételeiről. A hazai vasúti szakirodalomban hiánypótló tanulmány kialakításában egyeztető jelleggel a MÁV csoport vezető szakemberei is részt vettek.

Dr. Zobory István professzor, a tanulmány témavezetője prezentációjában a vasút fejlesztésének kívánatos irányaira nézve kiemelte a villamos vontatás előnyével járó energiahatékonyság fontosságát, a járműpark homogenizálását és a motorvonatok műszaki, technikai és energetikai előnyeit. „Különösen igaz ez Magyarországon, ahol az előváros csekély állomástávolságaira kedvező menetidőt csak dinamikus gyorsítóképességet és rugalmas szerelvényhosszt biztosító, könnyen megbontható motorkocsikkal biztosítható gazdaságosan”.

„Minden összetevőt a kívánt eljutási időhöz, valamint a menetrend köré kell felépíteni, tehát az alépítmény, a felépítmény, a vágányok, a gördülő állomány, a biztosítóberendezések, a felsővezeték, az energia, a teljes infrastruktúra, sőt az emberi állomány is egy szerves egységet kell alkosson, melyről csak így egészében érdemes gondolkodni.” – fejtette ki Zobory István, aki a pályák állapotával kapcsolatban, azok halaszthatatlan felújítását sürgette; nem pontszerűen, hanem egész vonalak átfogó rekonstrukciójaként, amelynek során a mellékvonalakról sem szabad elfeledkezni.

Jó fejlesztési alapként szolgál az európai átlagnál sűrűbb pályahálózat és Magyarország kedvező geopolitikai helyzete – mindez jó alapot szolgáltathat a hazai vasút fejlesztését illetően.


Szarvas Ferenc,a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgató részletesen reflektált az elhangzottakra, kiemelte, hogy az ajánlások nagyobbrészt találkoznak a MÁV csoport fejlesztési törekvéseivel.

Kiemelte, hogy „Jelenleg a legnagyobb problémát a lassújelek okozzák, amelyek ütemes felszámolása kulcsfontosságú a versenyképes utasvonzás érdekében. Tekintettel arra, hogy erre jelenleg nem vehető igénybe EU-forrás, vállalkozói finanszírozás keretében oldható meg, amelyet abból az elérhető energiamegtakarításból lehet finanszírozni, amely a fékezéseket követő gyorsítások elmaradásával realizálható – nem beszélve a járművek csekélyebb szervíz igényéről. Ezt a megközelítés érvényes a modern biztosítóberendezések telepítésre is, amelyet visszaigazolt a dél-balatoni Központi Forgalomirányító megvalósítása.”

„Továbbá, a komplex pályafelújításokra vonatkozóan jó példa a 120a vonal átfogó rekonstrukciója, amelynek keretében a teljes pálya-, valamint az állomási környezet egyszerre újul meg 2012-ben – ez az ajánlásokban olvasható megközelítés gyakorlatba ültetését jelenti.”

Szarvas Ferenc kiemelte továbbá, hogy a MÁV vezetése a tervezett jármű megújítás során kiemelt szempontként kezeli az eszközök teljes élettartam költségét, amelyen belül az energiahatékonyság meghatározó elemként jelenik meg.

„Köszönjük az alapos kutatómunkát, a megszívlelendő megállapításokat és javaslatokat. Mi is látjuk a magyar vasút gyenge pontjait, melyek orvoslásával kapcsolatos törekvéseinknek, csak a rendelkezésre álló erőforrások szabhatnak határt” – zárta válaszát Szarvas Ferenc.

MÁV Magyar Államvasutak Zrt.

Budapest, 2012. január 27.