



Budapest, 2011. augusztus 17.
A MÁV Csoport látványos ünnepséggel emlékezett meg a Kandó mozdony első hivatalos útjáról, annak 79. évfordulóján tisztelegve a zseniális mérnök emléke előtt. Az ünnepségen ezúttal a 001-es sorozatszámú, TRAXX villamosmozdony gördült be felkoszorúzva, amelynek grafikája mától mindenki számára felhívja a figyelmet Kandó zsenialitására, amellyel nagyban hozzájárult a fenntartható, környezetkímélő vasúti közlekedés széles körű elterjedéséhez.
Az ünnepségen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium részéről részt vett Hegmanné Nemes Sára és Dr. Fónagy János államtitkár; Dr. Spaller Endre országgyűlési képviselő, Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója és Kandó örökösei: Kandó Judit és Kandó György.

Kandó életműve felbecsülhetetlen, nevéhez fűződik az észak-olaszországi nagy forgalmú vasútvonalak villamosítása, a gőzmozdonyokat minden vonatkozásban helyettesítő, sőt azokat felülmúló villamos mozdony megalkotása. Mindezen túlmenően Európában, főként Itáliában, majd hazánkban is gyárak, sőt iparágak jöttek létre a mérnök-zseni találmányai alapján. Legnagyobb sikerének alapja az volt, hogy rájött: a nagyvasutak villamosítása csak akkor lehet igazán gazdaságos, ha azok közvetlenül kapcsolódhatnak a szabványos országos villamosenergia-rendszerhez. A tézis bizonyításaként megalkotta és szabadalmaztatta a szinkron-fázisváltót.
Szarvas Ferenc, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója beszédé-ben a szellemóriás szerepét méltatva elmondta: „Kandó Kálmán nem csupán moz-donyokat, villamos motorokat tervezett, hanem felelősen gondolkodott a hazai vasút jövőjéről és mindent megtett, hogy az, az európai vérkeringésbe integrálva fejlődjön. Nekünk is ezt az utat kell járnunk. Elodázhatatlan az évtizedeken átkivéreztetett hazai vasút fejlesztése, korszerűsítése, és – éppúgy, mint ahogy azt, a hajdani szellemóriás szorgalmazta – az európai rendszerekhez, útvonalakhoz kapcsolódás biztosítása. Újra vonzóvá és sokak által használt közlekedési móddá kell válnia a vasúti közlekedésnek, ez nem képzelhető el a gördülő állomány, a pályahálózat, és az ingatlanvagyon korszerűsítése, fejlesztése nélkül, amely a következő évtizedeket meghatározó stratégiánk alappillére” – tette hozzá Szarvas Ferenc.”
_____________________________________
Kandó Kálmán (1869 – 1931) az indukciós villamosmotorok megalkotásával foglalkozott, de részt vett a háromfázisú generátorok és transzformátorok tervezésében és a gyártásuk beindításában.
1897-ben már a Ganz-gyárigazgató helyetteseként az USA-ban tanulmányúton vett részt. Hazaérkezve figyelme a nagyvasúti villamos vontatásban az amerikai rendszertől eltérő irányú megoldása felé fordult.
1899-ben megkezdődött az olaszok által elfogadott tervek szerinti 3000 V-os villamos mozdony gyártása. Ez a mozdony 1900-ban a Párizsi Világkiállításon bronzérmet kapott.
A Danubius gyárban szerelték össze 1922-ben az első MÁV részére készített fázisváltós villamos mozdonyt. Az volt Kandó Kálmán álma, hogy megkezdődjék a MÁV vonalainak villamosítása. Az 1922-ben legyártott próbamozdony tapasztalatai alapján átszerkesztették a villamos-mozdonyt, amivel megjavították az üzembiztonságát, világszínvonalra emelve azt.
1928-ban készült el az új mozdony és a MÁV úgy határozott, hogy a Budapest-Hegyeshalmi vonalon ezt a rendszert kell megvalósítani. Élete utolsó főműve a V 40-es és V 60-as sorozatú – híres magyar Kandó-fázisváltós mozdony, de üzembe helyezését már nem élte meg. Ezek a mozdonyok a MÁV vonalain 1967-ig üzemeltek.